A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villámgyors. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villámgyors. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. február 25., vasárnap

Korizós muffin (banános csokis)

Ebben az évben Z osztálya szinte minden második szerdán a helyi műjégpályán korcsolyázott. A gyerekek oda és vissza szállításában sz éppen segíteni tudó szülők, és persze autóik, vettek részt. Legutóbb úgy alakult, hogy H betegsége miatt délelőtt itthon voltam, és megszállt a sütési vágy is, így friss meleg muffinokkal érkezhettünk meg a pályára. Itt kell megjegyeznem, hogy nem én voltam az egyetlen anyuka, aki úgy gondolta, hogy az intenzív testmozgás meg fogja hozni az ifjoncok étvágyát. Tehát pogácsa is jutott az éhező ifjúságnak. Semmi sem maradt.




Hozzávalók dupla mennyiségű adag:
  • 200 g vaj
  • 100 g nádcukor
  • 2 db érett banán
  • 4 egész tojás
  • 50 g apró szemű zabpehely
  • 50 g finomliszt
  • 150 g teljes kiőrlésű tönköly búza liszt
  • 1 cs sütőpor
  • 50 g étcsoki pehely
Elkészítése:
  1. A sütőt előmelegítem 175°C-ra.
  2. A hozzávalókból robotgéppel egynemű masszát keverek.
  3. Muffin tepsibe porciózom.
  4. 15-20 perc alatt készre sütöm.











2017. november 27., hétfő

Krumplis gombóca

A korábban leírt Wellington akármennyire is szeretném, a gyermekeim számára nem elfogadható étel. Leginkább a "meg sem szeretném kóstolni" kategóriába tudják besorolni. Ezért nekik külön kellett azon a szombaton is ebédet készítenem. Szerencsére a tészta mindig jó ajánlat a számukra.
Ezt az ételt, legjobb tudomásom szerint, itt a Sárközben szokás készíteni. Én is Erzsók mamától és a saját nagyanyámtól tanultam Decsen.
Én már ritkán készítem annyira autentikusan, mint ők (azt hiszem soha nem jutott volna/jutna eszükbe kész tésztát használni).





Hozzávalók:
  • 1 csomag (500 g) gnocchi
  • 1 fej vöröshagyma / 1 csokor póréhagyma, a kényelmesebb
  • 300 g tejföl
  • 1 ek őröltpaprika
  • 1 ek kacsazsír (természetesen bármilyen zsiradékkal helyettesíthető)
  • só
Elkészítése:
  1. A tésztát megfőzöm. Én ennél az ételnél kifejezetten szeretem, ha kicsit túl vab főzve, és kellemesen ragacsos.
  2. A hagymát apróra vágom, és a kacsazsíron lassan puhára párolom.
  3. Hozzáadom a tejfölt és a  paprikát. Összeforralom. 
  4. A tejfölös mártásba belerakom a tésztagombóckákat (eredetileg krumplival készített gombóc, vagy nudlitészta, ezt váltom ki a gnocchival)
  5. Ízlés szerint sózom.
Nem szokott maradni.










2017. március 1., szerda

Uzsonna

Mostanában Z-nek nagyon gyakran kell az iskolába tízóraira-uzsonnára muffint készítenem, mivel a diákétkeztetés finoman szólva sincs a helyzet magaslatán (bár a tanárok véleménye szerint már valamelyest javult a helyzet), a gyerekek nem nagyon hajlandóak érdemben fogyasztani a suliban kapott kajából. 






A tízóraik végeredményét ugyan nem láttam, de az uzsonna nagy része szinte mindig megmarad. A mi osztályunkban önfeláldozó és a pazarlást csökkenteni vágyó anyukák szokták elfogyasztani, apukának hazavinni a megmaradt szendvicseket. De nem erről akartam most írni. Azt hiszem ez egy következő, kicsit kritikusabb hangvételű bejegyzés témája lesz.
Szóval a muffin. Nálunk pillanatnyilag a vaníliás, banános csokidarabos a kedvenc.
Nem utolsó sorban ebben a formában hajlandóak a tk lisztet is kérdés nélkül megenni. Nincs kérdés a tészta színére. Végre.

Hozzávalók:
  • 100 g teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 50 g teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
  • 50 g zabpehely
  • 150 g szobahőmérsékletű vaj
  • 2 tojás
  • 75 g barnacukor, vagy méz
  • 1 db banán
  • 1 cs sütőpor
  • 1/2 rúd vanília
  • 1 ek natúr joghurt, vagy tejföl
  • 50 g darabolt étcsokoládé
  • 50 g darabolt tejcsokoládé
Elkészítése:
  1. A sütőt előmelegítem 180 °C-ra, a sütőformát kibélelem papírformákkal
  2. A hozzávalókat a robotgép táljába mérem, és összekeverem
  3. Kiadagolom a masszát
  4. 15-20 perc alatt készre sütöm.








2017. február 20., hétfő

Panírozás

Szombaton ebédre rántott gombát terveztem. Azt gondoltam, hogy már pénteken este bepanírozom, mert a panírozás finoman szólva sem tartozik a kedvenc konyhai elfoglaltságaim közé. Általában hagyom a gyerekeket kibontakozni, de azért gyakorló anyukák a megmondhatói, hogy azon kívül; hogy a gyermek remekül szórakozott, elmondhatjuk, hasznos időt töltöttünk együtt; csak az extra mennyiségű takarítás marad, vagy még esetleg a munka befejezése is, mert a csemete idő közben megunta a dolgot, és elrobogott mesét nézni, játszani. Ha szerencsénk van eszébe jutott, hogy vastagon csirizes kézzel nem szabad elhagyni a konyhát.






Szóval H elkapta az influenzát, ezért a gyermekmunka kimaradt. Na jó, nem csak ezért, de ez most olyan nagyon szuperanyás kifogásnak tűnt. Közben a baráti vacsora helyszíne is a mi étkezőnk lett, én viszont már megmostam a gombát. A gombapanírozást el kellett halasztani. Mikor végül belekezdtem volna, az ifjúság egyszerre fáradt el teljesen, és persze ilyenkor van anyanap is. azaz én altatok minden kiskorút.
Gondoltam egy merészet. Elővettem egy nagy méretű, de strapabíró zacskót, beleszórtam két kanál lisztet, és utána küldtem a gombákat. A zacsit bezártam, és a mixerek klasszikus mozdulataival jól összeráztam őket. Kezdtem bizakodni, hogy a régen valahol látott trükk, talán nem szemfényvesztés, és gyorsan készen leszünk. Egy tálba feltörtem két tojást, alaposan megsóztam, és felvertem, majd beleöntöttem egy tiszta zacskóba. A gombákat utána rakosgattam. megint rázogattam kicsit. Itt előbújt a zöld énem és a lisztes zacskóból a maradékot kiöntve újrahasznosítottam a morzsához. A más leírt módon juttattam a gombákra a zsemlemorzsát is. Az egész művelet nem tartott öt percnél tovább, és egy nagy tálnyi gomba készen állt a szombati bevetésre. 
Csirkemellel még nem tettem próbát, de alkalom adtán annak az eredményét is közzé teszem.
Mostanra szinte az összeset fel is faltuk.












2016. július 11., hétfő

Nyári torta

Mostanában már igazán kitört a nyár. Meleg van. Ennek ellenére nem szívesen mondunk le ilyenkor sem egy-egy finom krémes sütiről, a sütőt azonban egyáltalán nincs kedvem bekapcsolni. Ennél melegebbet már nem szeretnénk az otthonunkban. 
Nálunk ekkor jönnek a sütés nélküli, igazi nyári torták. És mivel itt a sárgabarack szezonja...





Hozzávalók (kekszes alap):

  • 200 g keksz (én most vajas kekszet használtam, de csak rajtunk múlik)
  • 75 g szoba hőmérsékletű vaj
krém:
  • 750 g mascarpone
  • 200 g fehér csokoládé megolvasztva
  • 100 ml tejszín
  • 250 ml natúr joghurt
  • 1 ek. sötétbarna nádcukor
  • 500 g sárgabarack megtisztítva, összevágva
máz:
  • 200 ml friss sárgabarack lekvár
  • 1 ek gyümölcspektin

Elkészítése:
  1. A kekszet összetöröm, és a vajjal összemorzsolom
  2. Belesimítom a tortaforma aljába, és hűtőbe rakom.
  3. A krém hozzávalóit a gyümölcs kivételével géppel összekeverem
  4. A barackot óvatosan belekeverem
  5. A krémet a tortaformába öntöm, kicsit a pulthoz ütögetve elegyengetem a tetejét, hűtőbe rakom
  6. A lekvárt összeaprítom botmixerrel, majd felforralom, a gyümölcspektint hozzáadom.
  7. A még meleg lekvárt a torta tetejére öntöm.
  8. 3-4 óra hűtés után tálalom.












 











2016. június 15., szerda

Cseresznyeleves málnavelővel

A hét végén kivételesen saját magunknak kellett megoldanunk valamennyi étkezésünket. Mondhatom, hogy ez mifelénk elképesztően ritka helyzet. Ha nem valamelyikünk szüleinél ebédelünk legalább az egyik napon, akkor a szomszédainkkal és egyben barátainkkal szervezünk valamiféle közös programot, melybe a szem szájnak ingere kategória is minden esetben bele tartozik. Ez utóbbi most hétvégén is sikerült, csak most rajtunk volt a sor, hogy valami finomságról gondoskodjunk, így tehát nem voltunk egy alkalommal sem megmentve.
Mivel szombaton együtt grilleztünk egy fergetegeset, főétel maradt bőven a vasárnapi ebédhez, de a lányok már nem érték be csupán főétellel,ezért valami villámgyors és az ő ízlésüknek is megfelelő levessel kellett előrukkolni.
Szerencsére már itt a gyümölcs szezon. Volt itthon egy kis tálnyi cseresznye és valamivel kevesebb málna is. Először csak cseresznye levest kezdtem készíteni, de ez a cseri még nem a mélybordó érettség szintjén állt, ezért eléggé fakó lett a lé színe. Én pedig most valami határozott színre vágytam. Kis ideig hezitáltam, hogy tegyek e bele málnát, de Z jött segíteni, és neki nem voltak kétségei afelől, hogy a két gyümölcs tökéletesen össze fog e passzolni. Állította, hogy ne gondolkodjunk tovább. Lelkesen segített a málnavelő előállításában, és a leves besűrítésében is.
Végül lelkesen falták a levest. H három tányérral pusztított, Z beérte a szerényebb kettővel.







Hozzávalók:

  • 250 g magozott cseresznye
  • 250 g málna
  • 1 rúd vanília
  • 3 tojás
  • 1/2 citrom leve
  • cukor ízlés szerint
Elkészítése:
  1. A cseresznyét felteszem főni, belefacsarom a citrom levét, hozzáadom a felvágott vaníliát.
  2. A málnát botmixerrel és kevés vízzel pürésítem, majd átpasszírozom, hogy a magoktól mentes legyen.
  3. A málnavelőt a levesbe öntöm.
  4. A tojásokat cukorral habosra keverem.
  5. A felforrt leves alatt a lángot elzárom, majd a tojásba adagolom folytonos kevergetés mellett.
  6. A tojásos keveréket visszaöntöm a levesbe.
  7. A finomságot hidegen tálalom.



  







2016. május 17., kedd

Nicky villámgyors pogácsája

Április utolsó szombatján kies városkánkban megtartották az immáron szokásos helyi aranyérmes borok kóstolóját. Ahogyan tavaly, úgy , na jó, nem egészen úgy, az idén is részt vettünk rajta. Szombat délután háromtól hatig a város 48 aranyérmes borát lehetett egy helyen, egy időben kóstolni. Párját ritkító esemény, hiszen a borászok és borok kedvelői egy igen intenzív, mindenki azonos idejű jelenlétével találkozhat, beszélgethet, kóstolhat, és minősíthet is. Ez a rendezvény az, ahol a város - erre az évre érvényes - borát először bemutatják, és az érdeklődők kóstolhatják is.
Szóval Á már hetekkel korábban megszervezte, hogy részt tudjunk venni a borkóstolón. Atyám szerint lassan intézményesítjük az alkoholizmust, annyit járunk borkóstolóra, de ez megérte még ezt a szúrós megjegyzést is. Kedves munkatársam, és mostanra talán már azt is bátran mondhatom: barátom, Nicky is velünk tartott, ahogyan tavaly is, és Á rákérdezésére beismerte, hogy pogácsával készül, ahogy tavaly is. 
Nicky kicsit később érkezett, int mi, de a késedelem, maximálisan megbocsáttatott valamennyiünk részéről, amikor titokban, a vállán tartott táskát kinyitva odakínálta nekünk a még mindig langyos, illatozó, tökéletesen leveleire széteső, fantasztikusan finom pogácsákat. Pontosan erre volt szükségünk, és teljes szívemből mondhatom, Isten tartsa meg jó szokását. Nicky és a tökéletes pogácsái nélkül nem biztos, hogy teljes egészében meg tudtam volna őrizni méltóságomat, ezen rapid borkóstoló végére. Így hazafelé Á-val igazán kellemes sétát tettünk, és jókedvűen láttuk viszont rosszcsont csemetéinket.
A pogácsa receptjét már hétfőn elkértem, és azóta többször is volt már alkalmam elkészíteni. Készült laktózmentes változatban is. Nem rontott rajta a tejtermékek hiánya.
Nicky hozzájárulásával teszem a kiváló és nagyon egyszerű receptet közhírré.





Hozzávalók:

  • 500 g fehér liszt
  • 250 g vaj
  • 200 ml tejföl
  • 25 g élesztő
  • 2 tk só
  • 1 tk cukor
  • 4 tojás sárgája
  • reszelt sajt, tojás a tetejére.
Elkészítése:
  1. A lisztet és a felkockázott hideg vajat összedolgoztatom robotgéppel, ennek hiányában kézzel összemorzsolom.
  2. A tejfölben elkeverem az élesztőt, cukrot, sót, tojás sárgáját.
  3. A folyékony keveréket a liszthez adom, és összedolgozom.
  4. A tésztát meggyúrom, majd kétszer hajtogatom. (föntről, lentről, balról, jobbról), a hatékonyság érdekében a hajtogatások között kicsit pihentetem.
  5. Kinyújtom, megkenem tojással, megszórom sajttal, és kiszaggatom.
  6. Előmelegített sütőben 180°C-on 25-30 perc alatt aranybarnára sütöm.































2016. január 28., csütörtök

Forralt bor

Az elmúlt hetekben legalább a hőmérséklet tekintetében igazi tél volt. Otthon egész nap égett a tűz a kandallóban, Forró teát ittunk, és az orrunkat sem igazán dugtuk ki, mert Z is és H is beteg lett. A máskor oly sokat segítő szüleim pedig a harmadik unok társaságát élvezték egy síparadicsomban. Így kénytelen voltan én gondjukat viselni. Valójában még jól is esett egy kicsit otthon lenni. Ami pedig a hideg estéken a legjobb ilyenkor az az igazi házi forralt bor. Jelen esetben azonban nem a klasszikus vörösbor az, mit szóba kerül, hanem egy családi kedvenc, ami szintén Á már többször jó szívvel emlegetett nagymamájától maradt ránk. Azért is tekinthető igazi favoritnak, mert nem a klasszikus fahéj, szegfűszeg, citrusok dicsérete, hanem a nálunk oly közkedvelt vanília diadala.






Hozzávalók: 
  • 500 ml fehérbor 
  • 3 db tojás
  • 1 rúd vanília
  • 3-4 ek cukor
Elkészítés:
  1. A három tojást kikeverem a cukorral.
  2. Felöntöm a borral, és felteszem főni.
  3. Folyamatos keverés mellett hozzáadom a vaníliát, és forrásig hevítem.
  4. Azonnal tálalom











2015. október 14., szerda

Gesztenyeleves

Ezt a melengető őszi-téli finomságot Á mutatta meg először. Pécsett, egy önkiszolgáló étteremben kóstolta először, én a rumosdió fagylaltra emlékeztette. Akkor még egyetemisták voltunk, és még én sem ártottam bele magam igazán komolyan a gasztronómia rejtelmeibe. Legalább is nem volt még annyira fontos, hogy milyenek az alapanyagok. Egy alkalommal én is megkóstoltam, és valóban finom volt. Ott hidegen tálalták, és szerintem pudingporral sűrítették. Azóta kitaláltam, hogyan készíthetem el én, a saját gesztenyés finomságomat.





Hozzávalók:
  • 1 cs gesztenyepüré (persze készíthetjük frissen főtt, passzírozott gesztenyéből is)
  • 2 tojás
  • 750 ml tej
  • 3 ek rum
  • 1 rúd vanília
  • cukor, vagy tetszőleges édesítőszer ízlés szerint
  • 1 nagy marék mazsola
Elkészítése:
  1. A két tojást kikeverem némi cukorral, majd a tejben a gesztenyével együtt felfőzöm.
  2. Hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát
  3. Ízlés szerint édesítem.
  4. Ki hogyan szereti: hidegen vagy melegen tálalom.