A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sós falatka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sós falatka. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 17., kedd

Nicky villámgyors pogácsája

Április utolsó szombatján kies városkánkban megtartották az immáron szokásos helyi aranyérmes borok kóstolóját. Ahogyan tavaly, úgy , na jó, nem egészen úgy, az idén is részt vettünk rajta. Szombat délután háromtól hatig a város 48 aranyérmes borát lehetett egy helyen, egy időben kóstolni. Párját ritkító esemény, hiszen a borászok és borok kedvelői egy igen intenzív, mindenki azonos idejű jelenlétével találkozhat, beszélgethet, kóstolhat, és minősíthet is. Ez a rendezvény az, ahol a város - erre az évre érvényes - borát először bemutatják, és az érdeklődők kóstolhatják is.
Szóval Á már hetekkel korábban megszervezte, hogy részt tudjunk venni a borkóstolón. Atyám szerint lassan intézményesítjük az alkoholizmust, annyit járunk borkóstolóra, de ez megérte még ezt a szúrós megjegyzést is. Kedves munkatársam, és mostanra talán már azt is bátran mondhatom: barátom, Nicky is velünk tartott, ahogyan tavaly is, és Á rákérdezésére beismerte, hogy pogácsával készül, ahogy tavaly is. 
Nicky kicsit később érkezett, int mi, de a késedelem, maximálisan megbocsáttatott valamennyiünk részéről, amikor titokban, a vállán tartott táskát kinyitva odakínálta nekünk a még mindig langyos, illatozó, tökéletesen leveleire széteső, fantasztikusan finom pogácsákat. Pontosan erre volt szükségünk, és teljes szívemből mondhatom, Isten tartsa meg jó szokását. Nicky és a tökéletes pogácsái nélkül nem biztos, hogy teljes egészében meg tudtam volna őrizni méltóságomat, ezen rapid borkóstoló végére. Így hazafelé Á-val igazán kellemes sétát tettünk, és jókedvűen láttuk viszont rosszcsont csemetéinket.
A pogácsa receptjét már hétfőn elkértem, és azóta többször is volt már alkalmam elkészíteni. Készült laktózmentes változatban is. Nem rontott rajta a tejtermékek hiánya.
Nicky hozzájárulásával teszem a kiváló és nagyon egyszerű receptet közhírré.





Hozzávalók:

  • 500 g fehér liszt
  • 250 g vaj
  • 200 ml tejföl
  • 25 g élesztő
  • 2 tk só
  • 1 tk cukor
  • 4 tojás sárgája
  • reszelt sajt, tojás a tetejére.
Elkészítése:
  1. A lisztet és a felkockázott hideg vajat összedolgoztatom robotgéppel, ennek hiányában kézzel összemorzsolom.
  2. A tejfölben elkeverem az élesztőt, cukrot, sót, tojás sárgáját.
  3. A folyékony keveréket a liszthez adom, és összedolgozom.
  4. A tésztát meggyúrom, majd kétszer hajtogatom. (föntről, lentről, balról, jobbról), a hatékonyság érdekében a hajtogatások között kicsit pihentetem.
  5. Kinyújtom, megkenem tojással, megszórom sajttal, és kiszaggatom.
  6. Előmelegített sütőben 180°C-on 25-30 perc alatt aranybarnára sütöm.































2015. május 19., kedd

Rákhabbal töltött fánkocskák

Hát kedves ismeretlen olvasók - hiszen soha, egyetlen megjegyzést sem tesz senki, így aztán a nagy magyar valóságba írom a bejegyzéseket - lassan folytatom a receptek leleplezését. 
A rákhab ötlete úgy kezdődött, hogy valami beugrott, arról, mit is olvastam a képviselőfánkok sokoldalú felhasználhatóságáról. Csak nem pontosan az jutott eszembe, amit olvastam, hanem a rák. Ez persze csak a megvalósítás előtt mintegy három héttel világosodott meg számomra. Ugyanis nem rákhabot, hanem lazackrémet olvastam. Így a töltelék megvalósítása teljes egészében rám várt.




Hozzávalók:
  • 250 g tisztított királyrák farok (bármilyen más rák is tökéletes)
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 1-2 tk chili pehely
  • 1 dl Fekete Rose cuveé 2014
  • 250 g mascarpone
  • 1 dl tejszín
  • só
  • 10 g vaj
  • olivaolaj
Elkészítése:
  1. A rákokat a vaj és olaj keverékén elkezdem megpirítani
  2. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát, és a chili pelyhet.
  3. 1-2 perc után felöntöm a borral, és lefedve pár percig párolom.
  4. Az elkészült rákokat pépesre aprítom.
  5. A tejszínt csipet sóval habbá verem.
  6. A mascarponét pár percig átdolgoztatom a robotgéppel, hogy tartása legyen.
  7. Hozzáadom a rákpépet, majd a végén a tejszínhabot.
  8. Ízlés szerint sózom, és képviselő fánkokba töltöm.
A fánkok tésztája itt található.










2014. október 3., péntek

Szmiljka kukoricás muffinja

Mostanában kicsit kevésbé vagyok rendszeres, vagy inkább gyakori a blogon. Persze vannak kifogásaim /mentségeim, szuper magyarázatom/, de az igazság inkább egy kicsit a Pató Pál úr effektus, ahogyan én hívom. Bizonyos dolgokat időnként kicsit halogatok. Ez a finomság, azonban olyan, ami még egy halogatós napon is teljesen beleférhet. Á szereti sör/bor korcsolyának, vagy reggelire is, én vendégváró falatoknak, vagy gyerekzsúrra sós finomságnak. 



Az eredeti receptet az egyik kedvenc nagynénémtől kaptam, aki nagyon szeret sütni /és nem mellesleg tud is/. A nyáron a szüleimnél töltöttek néhány napot, és nagyon meleg szívvel ajánlotta, mondván ő is nagyon gyakran készíti. Ha valaki váratlanul betoppan hozzájuk, csak előkapja a hozzávalókat, és fél óra múlva, mire a fiúk megitták az első áldomást, már ehetik is a puffancskákat. Le is jegyeztük a receptet, és arra gondoltam, hamarosan el is fogom készíteni. Sőt megígértem, hogy a blogra is fel fogom tenni. Bombabiztos helyre tettem az elkészítési útmutatót, amit szokás szerint el is felejtettem. Egy hét múlva el akartam készíteni a muffint, de nem találtam meg a receptet. Ez a bombabiztos helyek sajátossága. Rögtön törlődnek a fejemből. Megpróbáltam felidézni a hozzávalók listáját, de nem voltam teljesen biztos a mennyiségekben, mivel még soha nem készítettem el saját kezűleg. Jegelnem kellett a megvalósítást. Csak abban bíztam, hogy a recept elő fog kerülni, mikor már nem is jut eszembe, nem is keresem sehol, mert a dolgok erre felénk, mindig így történnek. Most is bevált ez a taktika. Azóta már sokszor elkészítettem, nekünk is bevált. És most végre itt is helyet kap.


Hozzávalók (12 db-os normál, vagy 24 db-os mini tepsihez):
  • 4 ek kukoricaliszt
  • 4 ek finomliszt
  • 100 ml tejföl
  • 100 ml joghurt
  • 100 ml olaj
  • 2 db tojás
  • 150 g reszelt vagy apróra darabolt sajt ízlés szerint /nálunk füstölt trappista/
  • 1 1/2 tk só
  • 1/2 cs sütőpor
  • szezámmag
Elkészítése:
  1. A sütőt előmelegítem 180°C-ra.
  2. A muffintepsit kibélelem a kis kapszlikkal.
  3. A hozzávalókat kimérem és egy tálban összekeverem
  4. Kiadagolom a tepsibe.
  5. Megszórom a tetejét szezámmaggal
  6. 15-20 percig sütöm.









Szmiljka, Joca köszönöm.

2014. május 29., csütörtök

Á névnapi falatkái

Kicsit megint összecsaptak a fejem fölött azok a bizonyos hullámok, így nem sok időm maradt újabb bejegyzések írására. Kedden azonban a szokásos reggeli telefon arról, hogy Á sikeresen leszállította a szaporulatot a megőrzőkbe, és a gyermekek jókedvűen mentek játszani, én pedig beérhettem időben az irodába, egy kicsit más fordulatot vett. A helyzetjelentés után Á megkérdezte, hogy holnapra tudnék-e némi finomságot gyártani 13-15 fő részére. Egy kicsit gondolkodóba estem, miért is szeretne az én egyetlenem hirtelen elemózsiát vinni a munkatársainak, de azért viszonylag gyorsan kapcsoltam: névnapja lesz. Hirtelen felindulásból igent mondtam. Nem igazán számoltam azzal, hogy egyéb betervezett elfoglaltságaim is vannak már egész héten a délutánokra, a bal kezem éppen nem a legjobban funkcionál, én pedig nem bírom ki, hogy bedagasszak egy dupla adag pogácsát és kész. 
Azért sikerült megoldani a feladatot, bár a vége már szerda reggelre maradt, mert semmi kedvem nem volt este tíz után még krémet készíteni, és muffint sütni.

Rozmaringos ropogós


Hozzávalók:
  • 500 g fehérliszt
  • 300 ml langyos víz
  • 2 tk só
  • 1 kk cukor
  • 2 ek olaj
  • 20 g élesztő
  • 1 marék rozmaringlevél összevágva
Elkészítése:
  1. A hozzávalókból ruganyos tésztát dagasztok
  2. Hagyom a duplájára kelni.
  3. Kinyújtom a tésztát 5-6 mm vastagságúra
  4. 10 cm hosszú és 6-8 mm széles csíkokat vágok
  5. Sütőpapírral bélelt tepsire, vagy sütőlapra teszem
  6. 175°C 10-12 perc.













2014. január 29., szerda

Profiterol

Hét végén itthon voltak az egyetlen húgomék. Én viszont nem voltam a helyzet magaslatán, ugyanis akkor jártam az első idei náthám egyre mélyülő bugyrainak valamelyikében. Szóval nem éreztem valami fergetegesen magam. Mégis bennem motoszkált a késztetés, hogy süssek valamit. Édesre nem gondoltam, mert anya már készen volt a hétvégére szánt finomsággal, így valami sós, pikáns étvágygerjesztő falatkákig jutottak a gondolataim. Az is készült. Michel Roux receptjét kissé továbbfejlesztve.




Hozzávalók:
  • 125 ml víz
  • 125 ml tej
  • 100 g vaj
  • 1 tk só
  • 1 tk cukor
  • 150 g liszt
  • 4 db tojás
  • 125 g pácolt feta 

  1. A sütőt előmelegítem 180°C-ra
  2. A vizet a tejjel, vajjal, cukorral, sóval felmelegítem, a vaj olvadjon el, lassan kezdjen forrni.
  3. Hozzá keverem a lisztet. 
  4. Az így kapott tésztát kb 1 percig folyamatos keverés mellett tovább melegítem, kiégetem. A tészta keverés közben váljon el az edény falától.
  5. Leveszem a lángról, és gépi habverővel /kétkaros/ egyenként hozzákeverem a tojásokat. Nyúlós, ragacsos tésztát kapok. 
  6. Még mindig a habverővel hozzákeverem a sajtot.
  7. Habzsákba töltöm.
  8. Sütőpapírra nyomom, diónyi méretű halmocskák formájában.
  9. Kisütöm 15-20 perc.
A feta helyett lehet bármilyen jól olvadó, karakteres ízű sajtot használni. Kék penészes sajttal igazán különleges ízhatást lehet elérni.