Az új munkahelyen kiderült a konyhafüggőségem. Szerencsére pozitív volt a fogadtatás. Sőt úgy tűnik Anne Shirley szavaival élve rokonlelkeket találtam. Ez mindig örömmel tölt el. Számomra ez nem csak az evés élvezetéről szól. Sokkal inkább az alkotó tevékenység, és a képzelet játéka. Egy-egy étel elképzelése sokszor napokig, hetekig motoszkál a fejemben, finomodik, formálódik míg végre testet ölt. Az igazi élvezet az egészben az, amikor másoknak is tetszik, ízlik az elkészült étel.
E tekintetben igyekszem realista maradni. nem szeretem az udvariaskodásból történő dicséretet. Jobb az alkotó kritika.
Szóval munka közben szóba került a kenyér. Én viszonylag ritkán sütök igazi kenyeret. Jobban beváltak a péksütemények. Inkább a zsemle, kifli, brios az, ami látványosan fogy. Így a kenyér kapcsán már a néhányszor kipróbált limara császárzsemléje módosításán gondolkodtam el.
Hát ez lett belőle. A tesztközönség pozitívan nyilatkozott, Ezért most közzéteszem a receptet is.
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 20 dkg rozsliszt
- 2 tk. só
- csipet aszorbinsav
- 4 dl tej
- 1 tk. cukor
- 5 dkg vaj
- 2 dkg élesztő
- szeletelt mandula
- A tejet a vajjal összemelegítem
- A hozzávalókból jól gyúrható tésztát dagasztatok a géppel.
- Hagyom kelni, míg a két-háromszorosára kel.
- Deszkára borítom, tizenkét részre vágom, majd a zsemléket formázom. A formázás a következő: A darabokat körülbelül 40 cm hosszú hengerré sodrom, erre kötök egy csomót, majd a kilógó végeket még egyszer alá, illetve fölé hajtom.
- A formázott zsemléket meleg helyen, letakarva még fél, háromnegyed órán át kelesztem.
- A megkelt tésztát vízzel spriccelem, majd megszórom szeletelt mandulával.
- 175 fokon 15-20 perc alatt készre sütöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése