Itt a medvehagyma szezon, én pedig még alig láttam idén ebből a növényből. Tavaly ugyan ültettem a kertembe egy-két hagymát, de úgy tűnik nem megfelelő la talaj. Vagy pajorok is szeretik a medvehagymát. Ezen a hétvégén viszont - nem törődve a baljós időjárás előrejelzéssel - tettünk egy baráti-családi sétát Sötétvölgyben. Nagyon jól sikerült. A négy gyerek remekül szórakozott, mi pedig próbáltuk őket mozgásra bírni, mert Á szavaival élve gyök kettő volt a sebességünk. Ezen a tempón nem sikerült javítani, tehát a két órás séta alatt összesen maximum 1,5-2 km-nyi utat sikerült abszolválni. A lányok két percenként enni vagy inni kértek, majd szerették volna cipeltetni magukat, mert már nagyon elfáradtak a sok gyaloglásban. Szerencsére a délutánra tervezett halsütéshez így is sikerült egy kis csokornyi medvehagymát szedni. Miután hazaértünk Á és a lányok mentek a társasházi kollektív tábortűzhöz, én pedig betöltöttem a halacskák hasába a frissen szedett medvehagymát némi házi vajjal és sóval összekeverve. A süllőket természetesen most is Sz szolgáltatta. Ez most nem friss fogás volt, mert süllőre most tilalmi időszak van, de így is fenséges lakomát csaptunk. A halhoz most nem adok részletes receptet, mert még ennyire sem bonyolult.
Képeket csak villámgyorsan lehetett készíteni és csak az egyik halról, mert már mindenki nagyon éhes volt. Fotózás előtt, és közben is kóstolgatták a vacsorát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése