Baklava, ahogyan én szeretem

Sok évvel ezelőtt Pécsett dolgoztam. Főzni már akkor is szerettem, de még nem kezdtem el igazán beleásni magam a gasztronómia sokszínű világába. Pécs jó kezdet volt. Az akkor még igencsak kevéssé változatos szekszárdi választékhoz képest tobzódni lehetett a különböző kultúrák ételeiben, bár én akkor még nem voltan annyira vállalkozószellemű, mint most. És még a mai állapot is fokozható. Tehát Pécsett A, akinek dolgoztam azt ajánlotta, menjünk és együnk gyrost ebédre. Én kicsit gondolkodtam, majd egy bátortalan beleegyezéssel elindultam a fiúkkal ebédelni. A gyros kellemes meglepetés volt, nagyon ízlett. A javasolta, hogy ha már itt vagyunk, együnk desszertet is. Itt baklavát adtak. Ebben sem csalódtam. Sőt az egyik kedvenc ragacsos édességem lett. Köszönöm A, hogy megmutattad.

Hozzávalók:

• 1 csomag réteslap
• 300 g őrölt vagy darált dió
• 100 g őrölt vagy darált mandula
• 150 g olvasztott vaj
• 350 ml cukorszirup

Elkészítése:

1. Előmelegítem a sütőt 180 °C-ra
2. Összekeverem a diót a mandulával
3. Egy hőálló tálat kikenek olvasztott vajjal
4. A réteslapokat kisimítom, és a legfelsőt megkenem a vajjal, majd beleigazítom a tálba
5. Ugyanígy járok el a réteslapok felével
6. A sütőtálban lévő lapokra egyenletesen ráterítem a mandulás diós keveréket.
7. Most következik a réteslapok másik fele. Ezeket is egyenként megkenem vajjal, majd egymás tetejére rakom.
8. Felszeletelem a süteményt. /ha már megsült, akkor nem lehet/
9. Beteszem a sütőben 20-25 percre, míg a felső tésztarétegek aranybarnák lesznek.
10. Amikor kisült ráöntöm a szobahőmérsékletű cukorszirupot /vagy a kihült süteményre a frissen készített forró szirupot öntöm/
11. Ha kihűlt tálalom.

Őszibarack lekvár

Számomra az őszibarack egyértelműen a nagypapámhoz kapcsolódik. Ebben az évben tölti be a kilencvenedik évét, de a baracktermés mindig az Ő keze munkáját, odafigyelését, kitartását dicséri. Számomra mai napig rejtély a fák tavaszi metszése, melynek Nagyapó a mestere, bár állítása szerint soha nem tanulta. A gyümölcsök hatalmasak, lédúsak, az ízük pedig mindig a gyermekkoromat juttatja eszembe. Ma már az én gyermekeim, és D kislánya is jóízűen eszik a hatalmas, finom barackokat.

Szóval ebből a csodálatos barackól elég sok került egyszerre haza, és mint köztudott nem tartható el túl sokáig. Így délután anyával átcsoportosítottuk a készleteke. A legjobb állapotban lévő gyümölcsök maradtak friss fogyasztásra, a többi bele a lekvárba.

Hozzávalók:

• 5-6 kg őszibarack
• 5-6 db vaníliarúd
• 500 g cukor
• 1 citrom leve
• gyümölcspektin

Elkészítése:

1. A gyümölcsöt megpucolom, kimagozom, majd felteszem főni
2. Ráfacsarom a citromlét, hozzáadom a hosszában felvágott vanília rudakat
3. Amikor felforrt, és a gyümölcs kezd összeesni hozzáadom a cukrot a belekevert gyümölcspektinnel
4. Újra felforralom
5. Üvegekbe töltöm. Száraz dunszttal tartósítom

Millió puszi Nagyapó!